Angol fajta, a 18. sz�zadban sz�letett az �se. Vad�szatra, fogoly �s f�c�n felkutat�s�ra haszn�lj�k, de nagyon j� t�rs, t�relmes �s j�indulat�, gyerekbar�t.  Idegenekkel is bar�ts�gos, h�z�rz�sre nem igaz�n alkalmas.
Marmagass�ga: 37-40 cm (kan), 36-39 cm (szuka). S�lya: 12-14 kg.
A sp�nielek k�z�l az egyik legismertebb fajta. Viszonylag kis termet�, ar�nyos testfel�p�t�s�. Mozg�sa k�nnyed. H�ta er�s, egyenes, mellkasa m�ly, hasa kiss� felh�zott. Fark�t csonkolj�k. Mancsai kicsik, sz�lesek. Feje hossz�k�s, szeme s�t�t. Lel�g�, hossz� f�leit hossz� sz�rzet bor�tja. Bund�ja a kopony�n �s a pof�n r�vid, s�r�, csillog�, m�g a mellkason, a has alatt, a f�leken �s a v�gtagok h�ts� fel�let�n hossz�. Sz�ne sokf�le lehet: fekete, arany, fekete-cser, fekete-feh�r, feh�r-v�r�s, fekete-feh�r-cser, cobolysz�n� vagy blauschimmel.
K�nny� kik�pezni. N�ha ugyan megmakacsolja mag�t, de j� kezekben ez ritk�n fordul el�. Nagy �lvezettel cserk�szik a legs�r�bb boz�tosban is, kedveli tov�bb� az �sz�st �s a v�zb�l val� apport�roz�st is. Kitart�an �s sz�pen �szik. �l�nk, vid�m, mozg�kony kutya �s nagyszer�, ragaszkod� t�rs.