se felteheten ugyanaz a masztiffszer, robusztus termet, zsibl szrmaz eb, melynek utda - mint annyi ma is fennmaradt rz-vd - a rmai lgikkal harci kutynknt jutott el a mai Nmetorszgig, ahol egy bizonyos Rottweil vroska tenyszti kialaktottk ma ismert vltozatt. Tenyszeti rdekessge, hogy hrom klnbz mret kutya - egy kis, egy kzepes s egy robusztus, nagytest - mitrja adta az alapot, mg jl ismert rottweiler forma kialakult.
Megjelense, robusztus klseje lttn, ki hinn, hogy a ltszat csal. Ez a fajta ugyanis sokkal ersebb, mint amilyennek eleve ltszik. Nagyfej, egyenes orrht kutya. Fogazata jl fejlett, ers. Hromszg elek flei lelgnak. Rendkvl izmos nyaka, hossz, egyenes hta szles farban vgzdik. Mellkhasa ers, szles. Farkt kurttottk, de elfordul, hogy eleve rvid farokkal vagy farok nlkl szletnek. Rvid, kiss durva tapints szrzetnek szne fekete rajzos, ers, egyenes vgtagjain sttsrga. Marmagassga: 55-68 cm, Slya: 40-50 kg.
A 20. szzad elejre tehet kialakulsa idejn psztorkodra hasznltk. Hama kitkztt azonban btorsga, harcias jelleme, de engedelmessge s kikpezhetsge is. Felismertk benne elsrang rz-vd tulajdonsgokat. Ma fleg terletet vd, de kvlan bevlt nmet rendrsgnl is mint szolglati kutya.
|