�rorsz�gb�l sz�rmazik a legr�gebbi szetterfajta, az angolok leg�sibb vadat �ll� kuty�ja, az �r szetter. Az eredetileg v�r�s �s feh�r sz�n�, r�videbb l�b� fajt�t az �r v�zi sp�nielb�l, a v�r�s-feh�r sp�nielb�l, pointerekb�l �s szetterekb�l teny�sztett�k ki. Lehets�ges, hogy az angol szetterek, gordon szetterek �s a springer sp�nielek is r�szt vettek v�rvonal�nak kialak�t�s�ban. Erre utal az a t�ny, hogy az �r szetterek t�bbs�ge eredetileg v�r�s �s feh�r volt. Ez a fajta m�g ma is megtal�lhat�. A 19. sz�zad v�g�re nagy r�sz�k m�r csak v�r�s volt. Vad�szatra alak�tott�k ki, a v�zi vad�szatokon n�lk�l�zhetetlen, a jeges v�zb�l is kihozza a vadat. Nev�t 1876-ban v�gleges�tette az Ulsteri �r Szetter Klub.
Marmagass�ga: 58-67 cm. S�lya: 25-32 kg. A test �s a v�gtagok izmosak. A fej hossz�, sz�p alak�. A f�lek hossz�ak, sz�rrel fedettek, lel�g�ak �s az eb arc�hoz simul�ak. Sz�rzete rozsdav�r�s, mahag�ni, legkedveltebb tal�n a s�t�t �g�v�r�s, melynek f�nye csod�latos. A fej�n, a mancsok elej�n, a l�bak el�ls� fel�let�n, valamint a f�l hegy�n r�vid, finom, a test t�bbi r�sz�n m�rs�kelten hossz� �s enyh�n hull�mos, selymes tapint�s�. Megjelen�se egyed�l�ll�, nagyon eleg�ns, sz�p k�llem� kutya.
A szetterek k�z�l nem az �r szetter a legjobb vad�sz, viszont igen kitart�. Sz�ps�ge fel�lm�lja vad�szk�szs�g�t. �ll�k�pess�ge �s szagl�sa azonban rendk�v�l j�. Ezt a k�nnyen idom�that� fajt�t ma m�r f�leg kedvtel�sb�l tartj�k.