Írországból származik a legrégebbi szetterfajta, az angolok legősibb vadat álló kutyája, az ír szetter. Az eredetileg vörös és fehér színű, rövidebb lábú fajtát az ír vízi spánielből, a vörös-fehér spánielből, pointerekből és szetterekből tenyésztették ki. Lehetséges, hogy az angol szetterek, gordon szetterek és a springer spánielek is részt vettek vérvonalának kialakításában. Erre utal az a tény, hogy az ír szetterek többsége eredetileg vörös és fehér volt. Ez a fajta még ma is megtalálható. A 19. század végére nagy részük már csak vörös volt. Vadászatra alakították ki, a vízi vadászatokon nélkülözhetetlen, a jeges vízből is kihozza a vadat. Nevét 1876-ban véglegesítette az Ulsteri Ír Szetter Klub.
Marmagassága: 58-67 cm. Súlya: 25-32 kg. A test és a végtagok izmosak. A fej hosszú, szép alakú. A fülek hosszúak, szőrrel fedettek, lelógóak és az eb arcához simulóak. Szőrzete rozsdavörös, mahagóni, legkedveltebb talán a sötét égővörös, melynek fénye csodálatos. A fején, a mancsok elején, a lábak elülső felületén, valamint a fül hegyén rövid, finom, a test többi részén mérsékelten hosszú és enyhén hullámos, selymes tapintású. Megjelenése egyedülálló, nagyon elegáns, szép küllemű kutya.
A szetterek közül nem az ír szetter a legjobb vadász, viszont igen kitartó. Szépsége felülmúlja vadászkészségét. Állóképessége és szaglása azonban rendkívül jó. Ezt a könnyen idomítható fajtát ma már főleg kedvtelésből tartják.