Ez a vizslaszer�, eleg�ns megjelen�s� kutyafajta m�r az �korban is nagy n�pszer�s�gnek �rvendhetett. Egyiptomi domborm�veken m�r l�that�ak a mai dalmat�khoz hasonlatos foltos kuty�k. Azt�n a k�z�pkorban mintha kiveszett volna, nem maradt fent r�la adat.
Ma m�gis �si jugoszl�v fajt�nak jegyzik. Feltehet�en annak a Dalm�ci�ban felt�nt, k�nny� testfel�p�t�s�, ink�bb az agarakra eml�keztet� v�ltozat�nak k�sz�nhet�en, amelyb�l azt�n angol teny�szt�k alak�tott�k ki.
Ar�nyosan magas, j� fel�p�t�s� fajta. Hossz�k�s a feje, k�zepes nagys�g�, borosty�n vagy barna a szeme (dalmatin�kn�l el�fordul az �gynevezett cs�kaszem). Egyenes, feszes h�ta sz�pen hangs�lyozza dombor� mellkas�t,  m�g hasa felh�zott. V�gtagjai er�sek, p�rhuzamosak. Farka cs�nkj�ig lel�g, �ber �llapotban v�zszintesre emeli.  R�vid sz�r�, test�nek eg�sz fel�let�n foltos. Alapsz�ne feh�r, foltjai feket�k vagy k�v�barn�k. A standard szerint nem k�v�natos, ha a foltok �sszemos�dnak.
Marmagass�ga: 50-60 cm. S�lya: 25-30 kg.
A dalmata intelligens, gyors felfog�s� fajta, viszont hajlamos a saj�t feje ut�n menni. Nem mindig fogad sz�t, s ha egy t�relmetlen gazda rosszul b�nna vele, sz�molnia kell azzal, hogy kuty�ja bizony �vekig eml�kezni fog az esetre.